7. Fejezet

Sziasztok bocsi a késésért, de hát nem úgy jöttek össze a dolgok, ahogy szerettem volna. De most meghoztam. Remélem tetszeni fog. :) 

Puszi: Beky
Jóóóó olvasást. :D :D


7. Fejezet.

Unalom. Csak ez jellemezhette a biológia órát. Amit a tanár mondott azt már mind tudtam. Próbáltam sunyiban a mellettem ülő félistenre nézni, néha ez sikerült is. Ám néha a pillantásunk összeakadt és én gyorsan elfordítottam a fejem. Ez ment az egész órán majd csengettek.
Kiérve az autóhoz már mindenki ott volt és csak ránk vártak, persze Tanya rögtön Edwardhoz rohant és megcsókolta.
-          Na akkor  jöhet a vásárlás. – Vigyorgott Alice, majd szinte beugrott a kocsiba, Jasper pedig a nyomába.
-          Ja, jöhet a kínzás. – mondta Emmett elgyötört arccal. Csak nem lehet annyira rossz Alicevel.

2 Órával később

Emmettnek teljesen igaza volt. Ez egy kínzá,s már vagy 2 órája járjuk az üzleteket. Lejártam a lábamat is.
-          Alice menjünk már haza.
-          Ne nyavalyogj Bella mint egy ötéves. – Erre Emmett elnevette magát
-          Én megmondtam –
-          Jól van na, de én már nem megyek sehova sem. - Ültem le egy padra majd a példámat követve  a fiúk is így tettek.
-          Légysziii...- nézett rám Alice azokkal a kiskutyaszemekkel.
-          Nem – mondtam határozottan
-          Légyszi csak még egy üzletbe azt már megyünk is haza.
Elgondolkodva néztem Emmettre, aki nemet intett a fejével, majd Alicere néztem aki még mindig kiskutya szemekkel nézett engem.
-          Jó, de csak egy bolt – mondtam, majd felálltam és a fiúkkal együtt elindultunk arra, amerre Alice ment. Nagy meglepetésünkre egy fehérnemű boltba mentünk. Nem nagyon akaródzott bemenni, de végül mégis bementem. Viszont ahogy elnéztem a fiuk ide nem jöttek csak az ajtó előtt álltak.
-          Na nézzük. – mondta Alice és ahogy észrevettem mindenki elindult megkeresni a magának megfelelő csak én és Alice álltunk ott ketten. Majd Alice megfofott egy kék szettet és felém nyújtotta.
-          Vedd fel .
-          Én ezt biztos hogy nem veszem fel. – mondtam határozottan
-          Légyszi, a kedvemért - vetette be megint azokat a kiskutyaszemeket
-          Jaj Alice csak ezeket a szemeket ne – mondtam lemondóan, majd kivéve a kezéből a szettet és a próbafülkéhez mentem. Az kizárt hogy ez nekem jól állna. Felvettem és félve néztem bele a tükörbe, de amit ott láttam az őszintén meglepett. Jól állt csak kicsit keveset takart, mondjuk ezeknek nem az a lényege.
Éppen kiléptem volna megmutatni Alicenak, amikor kinyitva az ajtót valakibe beleütköztem. Szerencsére időben elkapott, csakhogy már nem bírt megtartani, így elestünk, de volt annyi ideje a megmentőmnek, hogy még átfordítson minket így én rá estem. Először a mellkasán lévő kezemet kezdtem el bámulni, majd egyre feljebb haladtam. Az illatából éreztem hogy ki az, de reménykedtem benne hogy tévedek. Ahogy a tekintetem elérte az arcát a reményem elszállt. Azokkal a gyönyörű aranyszínű szemei egyszerűen elkápráztattak. Megfeledkeztem a világról és a körülöttem zajló dolgokról és csak őt tudtam bámulni.
Egyszerűen elvesztem és megbabonázott. A szemeiben annyi minden volt, de mégsem tudnám megmondani, hogy mi. A gondolataimból egy hang rázott fel.
-          Na de hugi letámadod Edykét miközben foglalt… Hát ez nem szép tőled. – nevetett Emmett és ahogy oldalra néztem ott ált az egész Cullen család és köztük én is mindenki meglepetten nézet ránk csak egy valaki volt akinek a tekintete másról árulkodott és ő nem más volt mint Tanya akinek a szemei szinte vérben forogtak és ha tekintettel ölni lehetne én már rég halott lennék.
-          Te liba azonnal szállj le a pasimról!- mondta Tanya legszívesesebben itt fojtottam volna meg a többiek előtt.
-          Tanya légy szíves viselkedj már  - szólt rá Edward nagy meglepetésemre. Tanya fogta magát majd kiviharzott az üzletből.
-          Sajnálom. -  mondtam majd feltápászkodtam róla.
-          Semmi baj én sajnálom amiért Tanya így viselkedet – mosolyodott el féloldalasan.
-          Jaj Bella annyira jól áll. – jött oda Alice amire eszembe jutott hogy jóformán egy semmiben álok ott. Amire el is pirultam.
-          Ugyan Bella felesleges elpirulnod, mi is láttunk már ilyen kevés ruhában öltözött nőket sőt ennél kevesebben is- vigyorgott Emmett amitől még jobban elpirultam és gyorsan le is hajtottam fejem. Majd egy hangos csattanás.
-          Na de bébi, ezt most miért kaptam?? –kérdezte Emmett a fejét dörzsölgetve.
-          Mert néha olyan idióta tudsz lenni. Ne is figyelj rá Bella. Mondta mosolyogva Rosalie.
-          Na jó mindenki kifele. Bella a kocsinál megvárunk. - Mondta Alice. majd rám kacsintott, amit nem értettem. Majd mindannyian kivonultak. Utoljára ment Edward és Alice becsuktam az ajtót már éppen öltöztem volna át. amikor kinyit az ajtó. Ijedtemben egy nagyot ugrottam majd hátrafordultam és nem más állt ott mint……..
-          Edward te meg mit keresel itt? – Kérdeztem, majd a felsőmet felkapva magam elé tartottam.
Mondjuk feleslegesesen, hiszen már úgy is látott. Ő nem mondott semmit csak közelebb lépett hozzám. Próbáltam hátrálni, de a falba ütköztem. Tudtam, hogy nem szabad a szemébe néznem mert akkor elveszek. Edward egyre csak közeledett.
-          Kérlek nézz a szemembe .- mondta elbűvölő hangon, de én nem cselekedtem, továbbra is a padlót fixíroztam. Egy gyengéd érintést éreztem meg az államon, ami felfelé húzott, így kénytelen voltam belenézni a szemébe. Ahogy ez megtörtént egy kicsit várt és csak nézett, majd elkezdett közelíteni felém.
Most mit csinál? Miért közelít? Ám mielőtt megtudhattam volna a választ valaki kopogott. ijedten néztem az ajtó felé, ahonnan egy ismerős csilingelő hang jött.
Edward most már gyere. Tanya mindjárt bejön, hogy hol vagyunk már. Mondta Alice amire Edwardtól csak egy lemondó sóhajt hallottam, majd egy puszit nyomott az arcomra és kiviharzott. Megdöbbenve és elvarázsolva álltam a próbafülkébe, a kezem pedig arra a helyre siklott, ahol Edward ajkai az arcomhoz értek.
Mit csinálok én? Egy olyan férfiről ábrándozok, aki nem lehet az enyém.
Gyorsan felöltöztem majd kifizettem a rajtam lévő fehérneműt és a többieket kezdtem el keresni akik egy padon ülve vártak rám. Már messziről lehetett hallani a nevetésüket.
-          Na mehetünk? Elégé éhes vagyok már. – szólaltam meg, amint odaértem hozzájuk, de
Edward tekintetét kerültem, még csak véletlenül sem akartam belenézni a szemeibe.
-          Akkor üljük be valahová. - Ajánlotta Jane.
-          Nem, most inkább vadászni mennék. - mosolyogtam rá kedvesen.
-          Rendben, akkor menyünk. - Karolt belém Alice és elkezdett húzni a kocsik felé.
-          Nagyon jól áll neked az – mutatott a kezemben lévő szatyor felé.
-          Azt meghiszem. - mondtam közömbösen, majd beülve az autókba hazahajtottunk.
A garázsban rengeteg autó állt, amit eddig észre sem vette. Ám a szemem nem egy autón, hanem egy motoron akadt meg.
-          Tetszik ? – állt oda mellém Jasper.
-          Igen, nagyon.
-          Ha szeretnéd elviheted egy körre. – mondta mosolyogva, amire a nyakába ugrottam. Ő pedig készségesen ölelt vissza.
-          Juj de jó köszönöm - nyomtam egy puszit az arcára.
-          Ugyan Bella.
-          De nem most jött oda Alice is akit férje átkarolva egy puszit adott az arcára.
-          De miért ? – kérdeztem csalódottan hiszen már nagyon szívesen kipróbáltam volna a motort. Otthon nekem is van egy és már olyan rég nem motoroztam
-          Azért, mert Esme és Carlisle szeretne mondani valamit, de majd csak akkor, hogyha Carlisle hazajött és mi addig eltudunk menni vadászni.
-          Értem. Jó akkor gyorsan felmegyek és átöltözök. – mondtam és már mentem is be a nappaliba, ahol Esme volt akinek a többiek mesélték a délutánunkat.
-          Szia Esme - nyomtam egy puszit az arcára.
-          Szia drágám – mosolyodott el. Gyorsan átöltöztem és egy ,melegítőt felvéve már rohantam is le.
-          Na ki jön velem? kérdeztem vigyorogva.
-          Én megyek - mondta mosolyogva Alice
-          Én is –Jasper
-          Emmett?
-          Naná hugi. - vigyorgott Em
-          Rose?
-          Most nem Bella – mondta egy bocsánatkérő mosollyal.
-          Rendben – mosolyogtam rá csak hogy érezze, hogy nem haragszom rá
-          Tanya? - kérdeztem meg keletlenül, de hát mégsem akartam bunkó lenni.
-          Bocs, de most inkább nem. mondta majd felmasírozott a szobájába.
-          Hát akkor mennyünk- mondtam de tudtam hogy Edward ott van, de nem akartam rá nézni.
-          Na engem már meg sem kérdezel? – halottam a hangján, hogy mosolyog és akaratlanul is felnéztem, hogy láthassam és igazam volt tényleg mosolygott.
-          De persze. Szeretnél jönni? – Akaratlanul is eszembe jutott a délután történtek így inkább másfele is néztem
-          Igen menjünk. - mosolygott még mindig, majd mindnyájan elindultunk.
-          És mond csak Bella, mi is a képességed?- kérdezte meg Em 
-          Van egy mentális és egy fizikai pajzsom, ezen felül még áttudom venni mások képességét is.
-          Hűű, az szép. És mennyi képességed van már ??
-          Kérdezte elképedve Jasper
-          Nagyon sok már nem tudom, de a Volturik közül és azok akiket behoztak és volt képességük mindegyiknek elvettem, így már nagyon sok van.
-          Asztaaa és a mi kepeségeinket is átvetted már ?
-          Öhm igen.
-          Hát azért megkérdezhettél volna minket is. - Mondta Edward.
-          Sajnálom. – hajtottam le a fejem.
-          Ugyan Bella semmi baja, de most menjünk vadászni- Mondta Alice és közben megölelt
-          Jó. -  mondtam, majd mindenki elkezdett szaladni a maga irányába. Én is így tettem. Megláttam egy hegyi oroszlánt és éppen indultam volna ért amikor megláttam, hogy Edward is azt szemelte ki, így hagytam had legyen az övé de nem tudtam onnan elmenni, elbűvölt. Csak arra eszméltem fel hogy ott ál előttem.
-          Te szeretted volna levadászni – kérdezte kedvesen
-          Öhm nem, nem én csak… Mindegy megyek gyors vadászok, majd találkozunk – mondtam és elfutottan
 Egy nagy fánál találkoztunk a többiekkel és immáron jól lakva indultunk el haza, ahol már Carlisle is ott volt.
-          Megjöttünk- kiabált be Alice
-          Jó akkor kérlek üljetek le hozzánk – mondta Carlisle majd mindnyájan leültünk
-          Nos. A mai nap folyamán Eleazar hívott, hogy ha nem bánjuk akkor egy kicsi időt itt töltenének velünk. És bemutatnák az új családtagjaikat.
-          Jaj de jó – lelkesedett fel Tanya, majd Edwardot megcsókolva az ölébe ült.
-          És mikor jönnének ? – kérdezte Rosalie
-          Holnap…….