szerda

5. Fejezet




Bella szobája 


5. Fejezet
Na sikerült meghoznom. Remélem, hogy tetszeni fog.

Jó olvasást Beky 


5. Fejezet

Bárcsak azt mondhatnám, hogy jól vannak és boldogan élünk Volterrában, de nem. Sajnálatomra ez nem így van. Leültem a kanapéra ahova támogatólag Jane is csatlakozott hozzám, majd a vállamnál átkarolt.
- Egyik nap éppen költöztünk volna el, amikor megtámadtak minket. Engem lefogtak. Próbáltam használni a képességem, egy ideig ment is, aztán a fák közül kilépett egy alak. Azután amikor csak megpróbáltam használni a képességem, iszonyatosan elkezdett fájni a fejem.
Engem lefogtak, a szüleimet pedig megölték. Velem is végezni akartak, amikor megjelentek Jane-ék.  – Fájt újraélni ezt az egészet. A könnyeim akaratom ellenére is kiszöktek, majd Jane elkezdte simogatni a hátam. Ahogy közelebb húzott magához egy oly rég óta nem érzett illatot éreztem, amelyet szerettem. Felnéztem a mellettem ülőre, aki nem más volt (nagy meglepetésemre) mint Edward. Közelebb húzott magához, majd úgy simogatta tovább a hátam. Nagyon jól esett a közelébe lenni, de ezt a meghitt pillanatot egy nyávogós hang szakította félbe.
- Hát ezt egyszerűen nem hiszem el. Idejön ez a nőszemély és mindenki a lába elé omlik. Edward, te meg gyere ide. Mit csinálsz? Te az én pasim vagy. - Inkább elhúzódtam tőle. Nem arról van szó, hogy félek Tanyatól, hiszen egy kézzel meg tudnám ölni, csak nem szerettem volna már rögtön gondot okozni. Hiszen igaza van, én csak most jöttem ide. Ő inkább tartozik a családhoz mint én.
- Ő sokkal inkább a család tagja, mint te. – Kelt a védelmemre Rosalie, ami nagyon jól esett, de tényleg nem akartam, hogy miattam összevesszen a család.
- Rosalie, megkérlek megmutatnád a szobámat ? – mire ő rám nézett, majd bólintott egyet, és elindultunk felfelé. A fiúk lent maradtak, csak Jane, Rosalie, Esme, Alice és én mentünk fel. A második emeleten volt Jane szobája, ami nagyon szép és tágas volt. Rögtön el is foglalta, hogy kipakolhasson. Magára hagyva mentünk tovább a harmadik emeletre, ahol Alicék és Edwardék szobája mellet ott volt az enyém is.
- Olyan jó újra itt lenni. – Szólaltam meg, majd a többiekre néztem.
- Tudod mind azt hittük, hogy soha nem látunk már többé. – mondta Esme. – Sajnálom a szüleidet kicsim. – mondta, majd szorosan megölelt.
- Na gyere, nézd meg a szobádat. – Mondta Alice, majd kinyitotta az ajtót. Még a lélegzetem is ellát, egyszerűen gyönyörű volt. Kék volt, ez a kedvenc színem. Az ágy egyik oldalán az ablak volt, ahonnan gyönyörű volt a kilátás. Az erdőre nézett, ami egyszerűen elvarázsolt, imádtam az erdőt. Az ágy másik felén pedig egy nagy tükör, ami előtt egy kisebb asztalka volt. Az ajtó jobb oldalán található még két ajtó, ami sejtésem szerint a fürdő és a gardrób volt.
- Mivel nem tudtuk, hogy milyen ruhákat vegyünk, ezért holnap elkell velem jönnöd vásárolni. - Vigyorgott rám Alice. Én csak lemondóan sóhajtottam.
- De van egy kis probléma. A fürdőt nem tudod használni, mert a drágalátos férjecském múltkor tönkretette és nem lett megcsinálva. Sajnálom, de addig tudod használni a folyosó végén lévőt, oda nem jár senki sem és sietünk a tiedével, ígérem. – mondta Rosalie sajnálkozva.
- Dehogy, semmi baj. Így is sokat tettetek értem.
- Ugyan, érted bármit kedvesem. – Mondta kedvesen Esme.
- Hagyunk téged, had pakolj ki. - Mondta Rosalie, majd Esme és Alice is elhagyta a szobát.
Elkezdtem kipakolni, majd mikor ezzel is végeztem elindultam le a többiekhez. Leérve a lépcsőn megláttam Carlislet és Jaspert amint elmélyülten beszélgetnek Felixékkel. Mivel a konyhából hangok szűrődtek ki, ezért odamentem.
- Gyere egyél, csináltam neked vacsorát  - mosolygott rám Esme.
- Köszönöm, de nem kellet volna fáradnod vele. – Milyen kedvesek velem. Leültem az asztalhoz, és már ettem is. Valami isteni volt, Sohasem kételkedtem Esme főzési tehetségében. Kicsit zavaró volt az, hogy engem bámulnak, amitől el is pirultam, de folytattam az evést. Mivel az ajtóval szemben ültem, így pont láthattam azt, aki bejön a konyhába. Ugyanisis Emmett lépett be rajta.
- Szia hugi. Mit eszel?
- Milánóit! Csak nem kérsz? – kérdeztem, majd egy adagot felcsavarva a villára felé nyújtottam.
- Köszi, inkább nem. Meghagyom neked – vigyorgott. Milyen rég is volt, amikor még Emmett hátán lovagoltam körbe a lakásba, vagy amikor kaptam tőle egy óriásmacit. Jasperrel mindig vadászni jártam. Rengeteget nevetünk, és mindig bújócskáztunk egy csomót.
Talán Edward hozám való viszonyulása változott a legtöbbet. Már nem alhatok vele minden éjjel, pedig úgy szeretem a napfényillatát, a féloldalas mosolyát, ahogy átölelt és mindig óvott még a szüleimnél is jobban. Egyszer elvitt a többiekkel vidámparkba és állatkertbe. Nagyon élveztük mindannyian. Alice az óriáskerekeket, amire természetesen Jaspert is felrángatta. Emmettnek a medvék tetszettek nagyon. Én csak boldog voltam, mert azokkal lehettem, akiket szeretek.
- Bella hahóóó – legyezgette a szemeim előtt a kezét Félix
- Hmmm? –néztem rá.
- Nekünk mennünk kell, hogy még hajnalra hazaérjünk - mondta Demetri.
- Nem maradhatnátok még? – kérdeztem reménykedve.
- Tudod jól, hogy nem lehet. - Mondta  Félix, majd szorosan megölelt. Őt követte Demetri, aki megígértette velem, hogy vigyázok magamra, majd már mentek is. Elköszönve a többiektől felmentem a szobámba összeszedtem a pizsamámat és elindultam a fürdő felé. A többiek, ha jól hallom, akkor lent vannak és beszélgetnek.
Éppen nyitottam volna ki a fürdő ajtaját, amikor egy nem várt hideg mellkasba ütköztem, amitől majdnem hátra estem. De az illető gyors reflexeinek hála nem így történt, hanem a karjai között kötöttem ki. A tulajdonosa nem más volt, mint Edward. Szorosan ölelt magához, majd miután megbizonyosodott róla, hogy nem fogok elesni elengedett. Ahogy végignéztem rajta még levegőt is elfelejtettem venni. Csak egy szál törölköző volt a derekára csavarva. Így jól látható volt izmos mellkasa. A haja vizes volt, amiről egy vízcsepp a nyakától folyt végig a mellkasán, aminek az útját nagy érdeklődéssel követtem végig. Még a látványba is belepirultam és hírtelen nagyon melegem lett.
- Sa… Sajnálom - mondtam akadozva az elején, de azért sikerült kinyögnöm. Nem mertem felnézni azokba a gyönyörű szemeibe. Tudtam, hogyha belenézek akkor elveszek. Majd egy hideg kezet éreztem az állam alatt, ami arra kényszeríttet, hogy felnézzek. És bekövetkezett az, amitől féltem.
- Azt hittem, hogy soha többet nem látlak már az életben – mondta szomorúan. Egyszerűen nem tudtam megszólalni. A szemeiben csak bánatot láttam.
- Hiányoztál - mondta még mindig mélyen a szemembe nézve. Éppen válaszolni akartam, amikor léptek zaját hallottam meg. Gyorsan egy lépést hátrébb lépve figyeltem, hogy ki jön fel a lépcsőn. Nem is kellet sokat várni. Ugyanis Alice  és Jasper jelent meg.
Ők minket látva elégé meglepődött képet vágtak.
- Edward te mit keresel itt? Miért nem a saját fürdőszobádban vagy? – kérdezte Alice.
- Tanya fürdik ott és mire végez én is végezni szerettem volna - mondta kicsit zavartan.
- Akkor miért nem vele fürödtél? - Kacsintott rá az éppen most érkező Emmett – tudod, hogy minket nem kell féltenetek a hangoskodás miatt, mi már megszoktuk. Kacsintott Emmett Edwardra aki Emmettet egy megöllek pillantással jutalmazta. Úgy éreztem, hogy ez nem igazán tartozik rám, vagyis inkább nem akarom hallani. Beosonva Edward mellet becsuktam az ajtót, majd levéve a ruháimat beálltam a zuhany alá és amilyen meleget, csak tudtam, megengedtem a vizet. A forró víz ellazította az izmaimat, de a gondolataimat Edwardról nem tudtam eltüntetni.

El kell kerülnöm Edwardot, mert a közelében egyszerűen, nem fogom kibírni. Vagy egy órát állhattam a víz alatt, amikor kiszállva alóla, a pizsamámat felvéve mentem be a szobámba, majd befeküdtem az ágyba és próbáltam elaludni, ami nem egy könnyen ment. Annyi dolog történt ma, hogy az agyam csak úgy pörgött. Majd a sok gondolkodástól kifáradva, egyre kevesebbet pislogva az álmok mezejére léptem ahol nem voltam egyedül. 

7 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nagyon nagyon jó fejezet lett:D Már látszik hogy nem múlt el a kötődés Edward és Bella között..de Tanya már most nem tetszik nekem :S
    Nagyon várom a kövit
    Netty

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a komit és igen tanya nekem sem tetszik de lesz még sok minden Edward és Bella között. :)

    VálaszTörlés
  3. Szia drága barátnőm!
    Először is nagyon jó lett a fejezet. Már nagyon kíváncsi voltam rá, mivel mondtad, hogy más lesz mint az eredeti terveidben. Közölnöm kell, nem csalódtam benned! Csak így tovább! :D
    Ja, és egyet értek Netty - vel, nekem sem szimpatikus Tanya.
    Puszi: Lexy

    VálaszTörlés
  4. Szia Becky!!
    Nagyon jól összehoztad ezt a fejit csak gratulálni tudok hozzá!! :) csak így tovább kivi vok a folytatásra is! puszi Hajnesz

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm mindkettőtöknek és sietek vele :)
    A köviket is remélem hogy olvasni fogjátok. Megpróbálom mostantól felpörgetni egy kicsit a dolgokat. :D
    Nagyon köszönöm mindenkinek aki írt :)

    Puszi Beky

    VálaszTörlés
  6. Szia!
    Nagyon jó lett a feji! :)
    Jó látni, hogy Cullenék ennyire örülnek neki, hogy Bella újra velük van, azt meg főleg, hogy Tanyanak ez mennyire nem tetszik! (ravaszvigyor)
    A zuhanyos rész pedig nagyon tetszett, na még ha magam elé képzelem Edward-ot egy szál törölközőben... :P
    Nagyon várom már a folytatást!
    Puszi: Reni :)

    VálaszTörlés
  7. Köszi Reni a komit sietek vele :)

    VálaszTörlés