szerda

2. Fejezet

2. Fejezet
Sziasztok. Tudom hogy ez elégé rövidre sikerült, de a következő ígérem hosszabb lesz. :D
A következő rész érdekesebb lesz. Remélem azért ez is tetszik.
Puszi: Beky



2. Fejezet 

Aro szemszöge:

Amint megtudtam, hogy él a testvérem és hogy van egy felesége is rögtön elküldtem érte pár testőrömet, hogy keressék meg. Már nagyon régen elment egy csatába, mert ő vezette a hadsereget, és a harcból már nem tért vissza. Mindeddig úgy tudtam, hogy meghalt, mígnem az egyik barátunk értesített róla, hogy él. Először nem akartuk elhinni, de a gondolatai is tanúsították, hogy igazat mond. Így rögtön érte küldettem. Heidi hangja ébresztett fel a gondolataimból.
- Mester! Itt vannak - mondta mosolyogva. Mindenki tudta, hogy már nagyon várom őket. Hisz oly rég nem láttam már az öcsémet. Nagy várakozásomra kinyílt a nagy ajtó és belépett rajta Jane majd mögötte egy idegen lány, végül a másik három testőr is. De a várt személyek sehol sem voltak. Rögtön tudtam, hogy valami baj van, de hol lehetnek?
- Á Jane, már meg is érkeztetek? Megtaláltátok az öcsémet? - Kérdeztem reménykedve. Éppen szólásra nyitotta volna a száját, amikor én közbeszóltam.
- Várj, inkább mutasd meg! – mondtam, majd eléléptem és megfogtam a kezét. Amit ott láttam az egyszerűen ledöbbentett. Hihetetlen és fájdalmas volt. Elveszítettem az öcsémet és már sohasem ismerhetem meg a feleségét. Most pedig itt áll a vérszerinti unokahúgom előttem, akiről azt sem hittem, hogy létezhet, hisz a vámpíroknak nem lehet gyermekük. Nem sok olyan kapcsolat volt, mint az övék. Hisz egy magunkfajtának nagyon sok önuralomra van szüksége ahhoz, hogy kibírja egy ember mellet anélkül, hogy kárt tenne benne.
- A nevem Aro Volturi és én vagyok a nagybátyád. - kicsit nehezen tudtam kimondani, hiszen még nekem is furcsa volt ez a dolog.
- Annyira sajnálom a szüleidet. Tudod, már régóta kerestem őket és sohasem gondoltam volna, hogy gyermekük lesz, mert nem hallottunk még olyat, hogy egy vámpírnak gyereke lehetne. De itt rá az élő bizonyíték. Ha megengeded, megfoghatom a kezedet? - kérdeztem kíváncsian. Érdekelt az életük, hogy mi történt eddig velük.
Ha előbb elkezdtem volna keresni, akkor talán még most is élnének. Láttam a lányon, azaz Isabellán, hogy nem érti, miért kérem ezt tőle, de megengedte. Vártam a gondolatokat, de nem jöttek, helyettük csend és sötétség.
- Ez hihetetlen, hogy lehetséges?
- Aro mi történt? - kérdezte kíváncsian Caius.
- Egyszerűen nem láttam semmit sem - még mindig ledöbbenve álltam, és csak néztem Isabellát.
- Az hogy lehet? - kérdezte most Marcus. Ilyen emberrel, még nem találkoztam, akinek nem hallottam a gondolatait.
- Valaki elmondaná végre nekem is, hogy miről van szó? - kérdezte Isabella felháborodva és dühösen, így inkább elmagyaráztam neki.
- Tudod nekem az a képességem, hogy érintés által látom mások összes eddigi gondolatát. - Mondtam, mire csak elgondolkodott.
- Én tudom! - szólalt meg Isabella.
- És el is mondod nekünk? - Kérdezte gúnyosan Marcus. Nem teszik, ahogy vele beszél.
- Macus – szóltam rá erőteljesen.
- Kérlek megosztanád velünk? - kérdeztem kedvesebben. Valamiért, úgy éreztem, hogy ő már hozzám tartozik, és vigyáznom kell rá. 
- A képességem miatt, ami nem más, mint egy mentális és egy fizikai pajzs és ezek segítségével át tudom venni mások képességét. – még nem találkoztam olyannal, akinek ennyi képessége lett volna, mint neki és ilyen erős. Ez hihetetlen. És ezt meg is osztottam vele.
- Ez egy nagyon erős képesség, jobban mondva képességek. Még nem találkoztam olyannal, akinek három képessége is lett volna – mondtam majd feltűnt még valami, amit eddig különös módon észre sem vettem. Ver a szíve!
- Isabella, hogy lehet az, hogy ver a szíved? Tudod még sohasem hallottunk olyanról, mint te.
- Csak Bella, ha lehet, és ez azért lehetséges, mert anya – itt elakadt. Tudtam, hogy most nagyon fáj neki, hisz még csak most veszítette el őket, de folytatta - még ember volt, amikor apa elvette és teherbe esett. Először apa nem akart engem, mert féltette anyát, de anya nem engedte, hogy bántsanak. Apa beletörődött majd nem sokra rá megszülettem én. Mivel anya majdnem belehalt a szülésbe ezért át kellet változtatni. – hihetetlen ez az egész.
- Akkor te…- gondolkodott el Marcus és nem igazán tudta befejezni a mondatot, helyette Bella fejezte be.
- Félvér vagyok – mondta, majd néma csend állt be. Senki sem tudta, hogy mit mondjon. Olyan váratlanul értek az események. Nem is az történt amit vártunk, és most van egy unokahúgom. A csendet Bella törte meg.
- Aro most mi lesz velem? Hisz már családom sincs!? - a szemei csak szomorúságról, és magányról árulkodtak. Egy könnycsepp folyt végig az arcán és azt még sok másik is követte. Egyszerűen annyira sajnáltam, még nem volt ember se vámpír, akit ennyire sajnáltam volna mint őt. Közelebb léptem hozzá és félszegen megöleltem.
- De van családod, most már mi vagyunk azok, és itt maradsz velünk. Jó? - ő csak bólintott majd hirtelen elájult. Mivel öleltem nem esett a földre. Jane, Felix és Demetri is egyszerre ugrottak oda.
- Mester! Felvigyem? – kérdezte Demetri. 
- Nem kell, majd én felviszem. – hisz mégis csak az én rokonom. Ahogy láttam, kicsit megdöbbentek ezen, de most nem érdekelt, így felvettem Bellát a karomba majd elindultam vele a szoba felé.



Bella szemszöge

Hirtelen ültem fel és csak reménykedni mertem abban, hogy ami eddig megtörtént csak egy rossz álom volt, és boldog vagyok a családommal együtt. De ahogy körülnéztem, már tudtam hogy, mindez valójában megtörtént. A szemembe könnyek szöktek és megállíthatatlanul folytak le az arcomon, majd hangos zokogásban törtem ki. Összegömbölyödtem az ágyon. Hirtelen egy hideg kéz ért a hátamhoz, amitől megijedtem.
- Nyugalom Bella, nincs semmi baj, minden jó lesz – mondta Aro majd odabújtam hozzá és megöleltem. De a könnyeim még mindig folytak. A hirtelen mozdulattól először lefagyott, majd nyugtatólag elkezdte simogatni a hátamat.

12 megjegyzés:

  1. Szia!

    Ez pont ugyan olyan jó volt mint az első.
    Nagyon ügyesen megírtad. Igaz egy picit rövid lett , de az nem baj a lényeg benne volt.
    gratulálok.
    Siess a kövivel.
    Puszi Melii :D<3

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Nagyon tetszett ez a feji is, de főként az, ahogy Aro viszonyult Bellához! :)
    Jó őt ilyen... szeretetteljesnek és odaadónak látni! :)
    Csak így tovább!
    Puszi: Reni :)

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Nagyon jó lett:D Olyan jó olvasni Aro kedves oldaláról is :D Biztos nagyon megszereti majd.
    Nagyon várom a folytatást
    Netty

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a komit mind a hármótoknak. Én jobban szeretem azt az Arot és Volturit is ahol kedvesek. Éppen ezért írtam így. A következő fejezet hosszabb lesz és valamivel élménydúsabb.

    VálaszTörlés
  5. Kedves Beky! (Drága nővérem)
    mint láthatod mindenkinek tetszik úgyhogy megnyugodhatsz és így tovább... Én is jobban szeretem ha a Volturi jó oldala van feltüntetve a szövegben, és nagyon jól sikerült ez a fejezet is... szerintem nem vagyok egyedül ha azt mondom: jöhet a harmadik fejezet is...
    Húgod: Diki :D :D

    VálaszTörlés
  6. Szia Beky!

    Elkezdtem olvasni a történetedet, mert nagyon megfogott az ismertető... Nagyon tetszik a történet alapja csak úgy, mint az eddigi fejezetek is... Eddig egyszerűen Imádtam mind a két fejezetet ^^ Bár sajnálom benne szegény Bellát, hogy elvesztette a szüleit de nagyon tetszik benne, hogy Aro ilyen rendes... Már nagyon várom a folytatást. Kérlek siess vele! (ellenállhatalankölyökkutyaszemek) (:

    Puszi: Minie95 (:
    xoxo

    VálaszTörlés
  7. Ennek nagyon örülök. Bella helyzete lesz még jobb is. :)
    És köszönöm a komit :)

    VálaszTörlés
  8. Szia drága Beky-m! Nagyon tetszett ez a fejezet is, csak úgy mint az előző.
    Nagyon várom a folytatást, mivel olvashattam a vázlataidat, a történet lényegét nagyjából tudom, de így is folyton kíváncsivá teszel!
    Puszi: Lexy

    VálaszTörlés
  9. Imádlak Lexy köszönöm. Ma jön a folytatás úgyhogy már nem kell sokat várnod :D :D

    VálaszTörlés
  10. Szia Beky!!!
    Én csak csatlakozni tudok az előttem szólokhoz!!! Nagyon ügyes vagy,de szerintem nem én avgyok az egyetlen aki így látja :)
    Puszil : Hajnesz <3 IMÁDLAK!!!!

    VálaszTörlés
  11. Köszönöm Hajni én is imádlak :)

    VálaszTörlés